Ajsa Luna (valóságban: Heyliger Ajsa) nevét egy egész ország tanulhatta meg 2025 augusztus 20-án, amikor a budapesti Műegyetem rakparton botrányos módon (ülve, cigarettázva, flegmán) és teljesen hamisan adta elő a magyar Himnuszt. A 24 éves énekesnő édesanyja révén magyar, édesapja ágán pedig karibi származású és legnagyobb zenei elismerését 2023 novemberében kapta, amikor az MTV EMA (MTV Europe Music Awards) egyik győztese lett a 13 kategória egyikében. 

Sokan reagáltak már a Heyliger kisasszony produkciójára és habitustól, illetve világlátástól függően az elnéző mentegetéstől a teljes felháborodásig terjedtek a reakciók. A fő kérdés az eset kapcsán az, hogy a művészet és a művészi szabadság (előadásmódban, tartalomban vagy bármi egyébben) kiterjedhet e bizonyos közösségi szimbólumok és nemzeti jelképek iránti tiszteletlenségre? A világhálón olvasható vélemények elsöprő többsége szerint a válasz: határozottan nem. A legnagyobb olvasottságú internetes portálok, híroldalak ugyanakkor megosztottak a kérdésben: akadnak elnéző vélemények is (profi újságíról által készített tartalmakban). 

Félretéve azonban a világnézeti megközelítéseket és maradva a kultúra egyetemes értékrendjénél fogalmazzunk egyértelműen: ahogyan törvényt tiltja bizonyos önkényuralmi jelképek nyilvános megjelenítését (vörös csillag, horogkereszt ... stb) hogy védje az ezek használatával áldozatul esett emberek emlékét, úgy a közösségi értékrend és a normalitás törvénye tiltja a pozitív jelképek (zászlók, címerek és himnuszok) meggyalázását mindenütt a világon. Igaz, hogy sajnos ez nincs törvénybe iktatva és a jog által szankcionálva, mégis emberi törvény még ha iratlan módon is. De ez az egész leírható egyszerűbben is: 

... már ha volt neveltetésünk, ha volt gyerekszobánk, ha jártunk iskolába, ha tanultunk történelmet és irodalmat, ha ismerjük a tisztelet fogalmát, ha jelent számunkra valamit a kultúra, ha van igazságérzet bennünk, ha képesek vagyunk az empátiára, ha olvastunk szépirodalmat, ha ismertünk egyetlen értékes embert is, ha tudjuk mi az a tapintat, ha van értékrendünk, ha szeretjük a hazánkat, ha ismerjük a körülöttünk lévő világot/országot .. és legfőképp: ha tudunk viselkedni! ...  Azt hiszem ez ennyi.

Harmat Árpád