Árpádia

Bizonyos generációknál elbutulás kezdődött a túlzott digitálizáció miatt

2026. február 21. - Arpad_

Érdekes cikkre bukkantam 2026 február 19-én a glamour.hu oldalán, melynek megállapításai egybeesnek saját tanári tapasztalataimmal. A lényege, hogy az úgynevezett "Z" generáció (vagyis az 1995/97 és 2010 között születettek azaz a jelenleg 16-31 év közöttiek) esetében nyert először bizonyítást bizonyos szellemi hanyatlás a túlzott digitalizáció miatt. 

digitalizacio.jpg

Egy népszerű idegtudós Dr. Jared Cooney Horvath szerint most először fordult elő a történelemben, hogy egy generáció tagjai kevésbé intelligensek, mint a szüleik. Miből jutott erre a következtetésre? Eláruljuk!

A Z generáció tagjai a legelső olyan generáció, amely kevésbé intelligens, mint szüleik, és egy szakértő nemrég fel is tárta ennek okát. Mint mondja, elsősorban a digitális fejlődés okozza a problémát. Dr. Jared Cooney Horvath idegtudós nemrég feltárta, hogy az 1997 és a 2010-es évek eleje között született generáció kognitív fejlődése elakadt az iskolában a digitális technológiára való túlzott támaszkodás miatt.

A kognitív fejlődésről az 1800-as évek vége óta vezetnek nyilvántartást, és úgy tűnik, a Z generáció most hivatalosan is az első olyan csoport, amely alacsonyabb pontszámot ért el, mint az előző generáció, és amelynek figyelme, memóriája, olvasási és matematikai képességei, problémamegoldó képességei és általános IQ-ja romlott.

A szakember kifejtette, hogy Z generáció intelligenciája annak ellenére csökkent, hogy ezek a tinédzserek és fiatal felnőttek több időt töltenek az iskolában, mint a 20. században a gyerekek. Ennek oka közvetlenül összefügg azzal, hogy egyre többet tanulnak az úgynevezett „oktatási technológia” segítségével, amely magában foglalja a számítógépeket és a táblagépeket is.

Ez a generáció tulajdonképpen lemaradt, és ennek az az oka, hogy az emberi agy soha nem volt arra programozva, hogy online rövid videókat nézzen és olyan rövid mondatokat olvasson, amelyek könyveket és összetett gondolatokat foglalnak össze.

„A tinédzserek ébren töltött idejének több mint felét képernyő előtt töltik. Az emberek biológiailag úgy vannak programozva, hogy más emberektől és mély tanulmányozásból tanuljanak, nem pedig képernyőket nézve, hogy összefoglalókat olvassanak.” - idézi a szakember szavait az MSNA.

Az emberek úgy fejlődtek, hogy a valódi interakciókból tanulnak, vagyis a tanárokkal és társaikkal való személyes találkozásokból okulnak, nem pedig a kéőernyőkból. Dr Horvath hozzátette, hogy a képernyők megzavarják azokat a természetes biológiai folyamatokat is, amelyek a mély megértést, a memóriát és a koncentrációt építik. Az igazi probléma az, hogy maga a technológia nem illeszkedik ahhoz, ahogy az agyunk természetesen működik, fejlődik és tárolja az információkat.

Dr. Horvath azt mondja, hogy a kognitív képességek 2010 körül kezdtek stagnálni, sőt csökkenni. Ennek pedig egyértelműen az iskolában a tanulás elősegítésére használt eszközök az okai. „Ha megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy amint az országok széles körben bevezetik a digitális technológiát az iskolákban, a teljesítmény jelentősen romlik.”

A digitális kognitív hanyatlás nemcsak az Amerikai Egyesült Államokra jellemző, a kutatás 80 országra terjedt ki és számtalan helyen mutatták ki a tanulási eredmények romlását, ahogy egyre több technológia került be az osztálytermekbe. Azok a gyerekek, akik naponta öt órát használtak számítógépet kifejezetten az iskolai feladataikhoz, alacsonyabb pontszámot értek el azokhoz a diákokhoz képest, akik nem használtak technológiát az osztályukban.

Annak ellenére, hogy a több évszázados adatok azt mutatják, a Z generáció letért a folyamatos emberi fejlődés útjáról, sok fiatal nem is érzékeli a problémát. „A legtöbb fiatal túlzottan magabiztos a saját intelligenciáját illetően. Minél okosabbnak tartják magukat, annál butábbak valójában”

A szakember azt is megjegyezte, hogy a Z generáció annyira megszokta, hogy a tanórák után rövid, figyelmet elterelő mondatok és videoklipek formájában fogyaszt információkat olyan platformokon, mint a TikTok, hogy sok iskola kénytelen volt megadni magát, és most már ugyanilyen módon tanít.

„Mit csinálnak a gyerekek a számítógépeken? Átfutják a szöveget. Tehát ahelyett, hogy meghatároznánk, mit szeretnénk, hogy gyermekeink csináljanak, és az oktatást ehhez igazítanánk, inkább az oktatást alakítjuk át, hogy jobban illeszkedjen az eszközhöz. Ez nem előrelépés, hanem megadás."

Mi lehet a megoldás? A szakemberek arra buzdítják a szülőket, minél később adjanak gyermekeiknek okostelefont vagy csupán klasszikus, „buta", csupán telefonálásra alkalmas eszközzel lássák el őket, az iskolák pedig széleskörű intézkedéseket hajtsanak vége a modern eszközök használatának korlátozására.

Forrás: Balatoni Dóra: Ők az első generáció a történelem során, akik kevásbá intelligensek mint a szüleik. glamour.hu 

alairas.jpg

arpadia_alsolec_uj.jpg

A Szent Korona őrzési helyei (1172-1920)

A Szent Korona, hosszú, változatos és érdekes történettel rendelkezik. Rengetegszer hurcolták ide és oda. A hagyományos tárolási helye azonban három városhoz kötődik: Székesfehérvárhoz (mint koronázó-városhoz), Visegrádhoz és Pozsonyhoz. Ebből a legtöbb időt (243 évet) a pozsonyi várban töltötte 1541 és 1784 között.

Jelentős még a székesfehérvári korszak, melyben 38 magyar királyt koronáztak meg a XVII. században megsemmisült Nagyboldogasszony bazilikában. (Az épület legnagyobbrészt a 15 éves háború idején az 1601-es ostromkor rongálódott meg végzetesen.) A Szent Koronát itt egyházi felügyeletben őrizték.

Az itt következő táblázat a rendszeresített őrzési helyeit tartalmazza.

szent_korona_orzesi_helyei.jpg

Mennyi is a magyar államadósság? Kapaszkodj meg! [28.]

A magyar államadósság már a kádári időkben folyamatosan emelkedett, leginkább 1973-tól, amikor az olajválság hatalmas árrobbanást okozott, amit Kádár hitelek felvételével próbált ellensúlyozni. A rendszerváltáskor Németh Miklós miniszterelnök jelentette be a parlamentben, hogy 1 348 milliárd Ft a magyar államadósság. Aztán minden létező kormány alatt tovább nőtt. A Fidesz 2010-es választási győzelme idején, 2010 májusában 20 ezer milliárd volt a tartozásunk (19 933 milliárd Ft), és most kapaszkodj meg, jelenleg ...

64 ezer milliárd az államadósság nominális értéke 

Persze ezt a költségvetési keretszámmal összevetve érdekes felmérni ezt a hihetetlen számot! A magyar költségvetés főösszege a koltsegvetes.k-monitor.hu szerint 39 ezer milliárd Ft (2024-es adat) vagyis évente ennyiből gazdálkodhatunk (a parlementünk és kormányunk). Ennyiből kell működtetni az országot, konkrétan az oktatást, az egészségügyet az állami vállalatokat, a közigazgatást, rendvédelmet és ennyiből kell fizetni az államadósságunk kamatait is folyamatosan (évente 2,5 ezer milliárdot fordítva erre).

Ennek 39 ezer milliárd bevételnek a legnagyobb része az adókból jön be: 18 ezer milliárd forint. Az adók közül is az ÁFA (és nem az SZJA) a legnagyobb bevételi tétel Magyarországon. 

Ami a kiadásokat illeti a legnagyobb kiadást a nyugdíjak jelentik, hiszen közel 2,5 millió hazánkban a nyugdíjasok száma. A részükre évente több mit 7,2 ezer milliárdot fizet a kormány a költségvetésből vagyis a költségvetés 18%-át. 

Zárásul egy érdekesség: 2025 november 11-én Orbán Viktor a Rónai Egonnak adott terjedelmes interjújában az ATV-n úgy fogalmazott, hogy 20 milliárd dollár azaz 6 600 milliárd Ft kellene a magyar gazdaság stabilizálásához vagyis több mint a teljes költségvetés 17%-a. 

***

Trump élete és valódi arca [27.]

A legtöbb kritikusa szerint gátlástalan, törtető, öntelt, felfuvalkodott, megalomán és végtelenül hiú Trump legfőbb jellemzője a mérhetetlen vagyonszerzési vágy és annak igénye, hogy csodálják a tömegek, rajongjanak érte az emberek. Mindezek mellett befolyásolhatóságát szokták még említeni fő jellemzőként, melynek napjainkban valóban számtalan jelét látni, hisz az egyetlen befolyásos politikus a nemzetközi politikában, aki naponta váltogatja véleményét és néha 1-2 nap különbséggel is gyökeresen mást mond a médiában. Washingtonban tartja magát a mondás: "Trump mindig annak a véleményét osztja akivel épp utoljára beszélt." De milyen életutat tudhat maga mögött, honnan jött és miként kerülhetett a Fehér Házba másodszor is? 

donald_trump.jpg

A kép forrása: biography.com 

Donald Trump az USA 45. és 47. elnöke sajátos életúttal büszkélkedhet. Felmenői még a XIX. századi Németországből érkeztek Amerika nyugati partjára, ahol Seattle és Yukon környékén fogadók illetve éttermek üzemeltetésével szedték meg magukat. (Megjegyzendő: ha olyan migráns-ellenes politika lett volna Amerikában mint amit ő csinál jelenleg, akkor a Trump-dédnagypapát be sem engedték volna az Egyesült Államokba.) A családi vagyon mindenesetre folyamatosan bővült az idők során mígnem Trump apja, Fred Trump áthelyezte működési területüket New Yorkba, ahol ingatlan-vállalkozásokba kezdett. Rövid idő alatt New York-i házak és lakások ezrei kerültek a birtokába, így a Trump-dinasztia ingatlan-vagyona a kis Donald világrajöttekor már az ország felső 10 százalékába emelte a családot.

Donald Trump így tehát már akkor milliárdosnak számított amikor megszületett, de közgazdasági tanulmányai után, 1971-ben kezébe kapva a családi vállalkozást még gyarapítani is tudta ezt a mesés vagyont. Később átmenetlieg válságba vitte cégüket (Trump Organization), ám a 80-as években újra terjeszkedésbe kezdett egy adócsalási ügyből kimászva. Ekkor már New York mellett Atlantic Cityben kezdett szálloda-építésekbe. Ekkoriban tette rá a kezét a New York egyik szimbólumának számító Empire State Building többségi tulajdonrészére is. Amikor először tett kísérletet az elnöki szék megszerzésére 2000-ben, már 3,5 milliárdra becsülték vagyonát (bár ő maga már ekkor is 10 milliárdos cégbirodalomról beszélt, amit azonban a szakértők kevéssé tartottak valóságosnak). A jelenlegi vagyonát 2025-ben 7,08 milliárdra becsüli a Blomberg de az új elnöksége kezdetén homályos ügyletei miatt egyre nehezebb átlátni pénzügyeit. Mindenesetre a theweek.com szerint messze elmarad vagyona Putyinétól, akinek személyes birodalmát 200 milliárd dollárra becsülik.

Trum legelső hatalomszerzési kísérlete 2000-ben még elbukott, mert csekély támogatói kör állt be mögé, ám 2016-ban újra próbálkozott, ezúttal a republikánusok támogatásával. Siker koronázta indulását: hajszállal de megverte a demokrata Hilary Clintont. Bár ellenfele több szavazatot kapott (65,8 millió voksot, míg Trump csak 62,9 milliót tudott begyűjteni) mégis Trump lett a végső győztes, mert több tagállam támogatását bírta. A sajátos amerikai választási törvények és az elektor-számítás anomáliája miatt [mely súlyozottabban veszi figyelembe a tagállamokat mint az abszolut szavazatszámot] beköltözhetett a Fehér Házba 2017 januárjában. Első elnöki ciklusában nem kezdett háborúkat, mely tényt javára írták elemzői. Ennek dacára nem tudott duplázni, 2020-ban az amerikai szavazók a demokratákra bízták a vezetést, így Joe Biden leválthatta az elnöki székben.

trump_hotel_vegas.jpg

A Trump-birodalom hotel épülete Las Vegasban. forrás

Végül következett 2024 és nagy meglepetésre fölényes választási győzelmet aratott, mert valóságos ígéret-cunamit zúdított az amerikai lakosságra. Az átlalános intolerancia meglovagolásával és populizmussal (népszerűség-növelő szólamokkal) ígért jólétet, arany-kort és gazdasági föllendülést egész Amerikának. Egyelőre azonban inkább saját vagyonát kezdte gyarapítani hazáját pedig nehéz helyzetbe hozni esztelen vámpolitikájával.

Bejelentette, hogy megszerzi az amerikaiaknak Grönlandot (holott a grönlandiak hallani sem akarnak erről), majd megszerzi Panamát és persze a szomszédos Kanadát is. Szólt arról is, hogy a palesztin népet áttelepíti egy másik országba (mind a két millió gázait) holott palesztinok évezredek óta élnek ott és érthető módon eszük ágába sincs elhagyni őseik földjét. Európát zsarolja, az ukránokat cserbenhagyással riogatja, a kínaikat pedig fegyvereivel fenyegeti. Kilépteti az USA-t több kulcsfontosságú nemzetközi szervezetből (WHO, UNESCO) melyekben fontos lenne a világ legerősebb gazdaságának jelenléte. A migránsokra vadászó ICE-t mindenható csúcsszerevezetté változtatta, melynek túlkapásai egész Amerikát folyamatosan felháborítják. Népszerűsége leginkább ennek köszönhetően zuhan állandóan. Trump máris annyi kár okozott egytlen év alatt, mint Biden, Obama és ifjabb Bush együttvéve sem teljes ciklusaik során. Trump világképe egyszerű:

mindent a Trump családnak és a jelennek, semmit a világnak és a jövőnek

Rövidlátó politika, melynek középpontjában a pénz-harácsolás áll, Amerika mindenáron való vezető szerepének rövid-távú megerősítése és a Trump-família tovább-gazdagítása. Kicsit Putyin-módra, hisz a 24 éve hatalmon lévő orosz autokrata magán-birtokának tekinti Oroszországot és a teljes orosz állami vagyont. A világpolitikai helyzet nagyon hasonlít 1939-ban amikor két despota: Sztálin és a Führer uralták a fél világot. Ma kiszolgáltatottak vagyunk nekik: a kapzsi és telhetetlen pénzes-zsáknak és a cárként pózoló diktátornak. A kis államok egy része pedig felváltva dörgölődzik hozzájuk.

Kapcsolata Putyinnal ma a legnagyobb rejtélyek egyike. Egyesek szerint Trump a kezdetektől az orosz diktátor zsebében van, akinek eleve lekötekelezett amiért hekkerei révén (és mindkét választása elcsalásával) elnöki székét kétszer is megszerezhette. Mások szerint Trump egyszerűn csak fél tőle (mint Orbán Viktor) megint mások szerint szellemi képességei (melyek köztudottan szerények) annyira elmaradnakl Putyinétól, hogy meg sem próbál szembe mennii az orosz vezetővel. 

Mindenesetre Trump politikája sokkal rámenősebb mint első ciklusában, melyben még ügyelt a látszatra és a demokrácia-minimum megartására. Ezúttal már a látszatra sem figyel, keresztül gyalogol érzéseken, népeken, szövetségeseken mindenkin és mindenen rövidtávú céljaiért. Ezek pedig addig terjednek, amíg élete. És már 78 éves.

arpadia_alsolec_uj.jpg 

 

A pizza története [26.]

A pizza kelt tésztából készült vékony, korong alakú alapra helyezett feltétekkel ellátott, olasz eredetű étel. Nevének eredete a latin "pincere" azaz összegyúrni szóval magyarázható. Az egyik legősibb emberi étel, története egészen az ókorig nyúlik vissza. 

pizza_kep_arpadia_blog.jpg

A legelső, írott formában megjelenő pizzáról a Vergilius által, Krisztus előtt 20 körül írt "Aeneis" című műben esik szó. Mivel azonban korábban az ókori Egyiptomban és Pompei romjai közt is találtak a régészek pizzakészítésre utalok ábrázolásokat, forrásokat, feltételezik, hogy a pizza múltja minimum a Krisztus előtti III. századig vezethető vissza. Ekkoriban idősebb Cato is megemlékezett hasonló ételekről.

A modern pizza feltalálását egy bizonyos Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1880-as években egy felkapott nápolyi sütödében dolgozott, melynek neve: Pizzeria Brandi. Neve ezért maradt fenn, mert 1889-ben I. Umberto olasz király és Margherita di Savoia királyné nápolyi utazásakor különleges, olasz nemzeti színekben pompázó pizzát készítette a királyi párnak. A fehér színt a mozzarella, a zöldet a bazsalikom, a pirosat pedig a paradicsom adta. A fennséges étel a királynő nevét kapta: Margherita.

Körülbelül az 1830-as évekig csak utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi "beülős" pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik a Via Port'Alba 18. szám alatt. Később a XIX. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára.

Zárásul egy érdekesség: világ legnagyobb pizzája a Pizza Hut által 2023 januárjában elkészített1309 négyzetméteres "gigantikus" pizzája. Ezt a la-ger-nai Kongresszusi Központban rakták össze, és rengeteg alapanyagból készült, többek között hat tonna tésztából, négy tonna sajtból és több mint két tonna paradicsomszószból. 

arpadia_alsolec_uj.jpg

A legősibb jelképek a történelemben [25.]

Az emberiség története rengeteg szimbólummal van tele, egyesek pozitív jelentésűek, mások a gonoszt testesítik meg, néhol a jó szerencsét hordozzák máshol a harciasságot, küzdelmet jelenítik meg. A szimbólum-kutatók a legtöbb fejlett országban elismert tudósok, ám a szemiotika (vagy jeltudomány) nálunk még a kevésbé ismert (és elismert) disciplinák közé tartozik. 

Ősi keresztény szimbólum péládul a hal, görögül: IKHTHÜSZ melynek kezdőbetűi a kereszténység alapkinyilatkoztatását tartalmazzák: Ieszusz Khrisztosz Theou Hüiosz Szótér - Jézus Krisztus Isten fia megváltó. Nem véletlen, hogy a kereszténység terjedésének korai szakaszában, amikor a rómaiak még üldözték Krisztus követőit, a hal szimbólummal azonosították egymást a hívek. 

hal_symbol.jpg

Jelenkori világunk is ezrével használ közismert szimbólumokat, nélkülük már szinte elképzelhetetlen az élet. Ilyenek az emoji jelek, KRESZ táblák, országzászlók, katonai rangjelzések ... stb. Jeleket kapunk az iskolában (pipa jel, hiány jel), műszaki berendezéseinken (bekapcsolás jel) és a mindennapokban is (zebra, kuka jel, toilett) A legősibb jelképek viszont több ezer évesek, ám gyakran nem is tudjuk jelentésüket. Ezek közül nagy világvallások szimbólumait még többnyire felismerjük, ám még így is sok megfejtésre váró, érdekes szimbólum marad. Nézzük tehát a legrégibb szimbólumokat, ezek közül is egyelőre hármat, melyek mind jóval Krisztus kora előttiek.

SHRIVATSA (2 ezer éves)

shrivatsa.jpg

A nyolc buddhista szerencsejel (Astamangala) egyike, a végtelen csomó vagy Shrivatsa. Jelent bölcsességet, együttérzést, jó szerencsét is. Mindenképpen pozitív szimbólum mely több ázsiai vallásban is gyakran felbukkan. A Shrivatsa megnevezés Visnu hitvesére Laksmi istennőre utal, aki jelként is szerepel Visnu mellkasán. Ez a szimbólum a Krisztus előtt 563 és 483 között élt Buddha (Gautama Sziddhártha) utáni évszázadokban született, így legalább 2 ezer éves. 

AUM JEL (2 ezer éves)

aum_jel.jpg

Az aum (óm) jel a hinduizmusban, buddhizmusban és a dzsainizmusban használatos szimbólum, mely az élet alaprezgésének hangját (aaauuummm) jeleníti meg és a béke, nyugalom, elmélyülés illetve teremtés szimbólumaként emlegetik. Más értelmezés szerint az alapját képező három hang (a, u, m) a test - lélek - szellem egységét és az anyagi világ - álomvilág - elmén túli világ hármasát fejezi ki. Szinten kb 2 ezer éves jelkép. 

ANCH KERESZT (5 ezer éves)

anch_kereszt.jpg

Az ősi, ókori egyiptomi kultúrából fennmaradt szimbólum az Anch / Ankh kereszt (crux ansata) közel 5 ezer éves múltra tekint vissza vagyis egészen a piramisok korába nyúlik eredete. Az egyik legrégebbi motívum, mely fennmaradt az emberiség múltjából. A felkelő napot az életet és az életerőt szimbolizálja, máshol a tudás és öröklét jelképe, több kutató szerint a hatalom, a világegyetem és az életet adó víz illetve levegő megtestesítője. Gyakran füles keresztnek vagy az "élet kulcsának" is nevezik.

JIN JANG (3300 éves)

jin_jang.jpg

A Jin Jang szimbólum az ősi kínai taoizmus része és azon alapszik, hogy az univerzumban mindenhol két erő van jelen, ezek pedig ellentétesek egymással, a nevük a jin és a jang. A jin a sötét, hideg, passzív és női jellegű erőt jelképezi, a jang pedig a világos, forró, aktív és férfias jellegű megtestesülést hordozza. A taoisták szerint mindkettő a Nagy Végsőből ered, melynek neve: taiji. Állandó szembenállásuk befolyásolja az univerzum működését és minden benne lévő élő-élettelen dolog működését. Az ember csak akkor élhet teljes, kiegyensúlyozott és boldog életet, ha fenntartja magában az egyensúlyt és megtalálja a módját annak, hogy mindkét oldallal harmonikusan működjünk együtt. A jin-jang a személyiségünk különböző aspektusainak metaforája is, hiszen mindannyiunknak van egy világos és egy sötét oldala. 

KÉTFEJŰ SAS (3 ezer éves)

ketfeju_sas.jpg

Közönséges sas, kiterjesztett szárnyakkal és lábakkal, két, egymástól elforduló fejjel. A kétfejű sas mind az óasszír birodalomban, mind az ősi Mezopotámiában felbukkant már a Krisztus előtti III. évezredben. Később átvették a Bizánciak és Európa más vidékein is felbukkant. A német birodalmi címerben Zsigmond császár óta szerepel és a Habsburgoknál is címerállat a dinasztia korai időszakától kezdve.

PENTAGRAMMA (5 ezer éves)

pentagramma_symbol.jpg

A pentagramma vagyis 5 ágú csillag mint jelkép először a mezopotámiai sumér városállamokban fordult elő, Krisztus előtt 3 ezer körül, tehát ez a szimbólum már több mint 5 ezer éves. Míg az ókorban a térbeli irányokat jelölte, a középkorban az 5 elemet jelentette, később pedig az újkorban a szabadköműves mozgalmakban bukkant fel. A XX. század kezdetén a kommunizmus jelképe lett a vörös csillag. Története során nagyobb részt pogány és keresztény-ellenes jelkép maradt.

A több ezer éves szimbólumok az emberiség történetének legrégebbről fennmaradt jelképei, melyeket gyakran mi magunk is viselünk ékszerként, néha tetoválásként vagy ruháinkon. Láthatjuk honlapokon, plakátokon, filmekben, újságokban, könyvekben, bár nem biztos, hogy ismerjük jelentéseiket. Posztomban ezúttal hét ilyen szimbólumot választottam, a folytatásban pedig további történelmi jelképek kerülnek majd sorra.

alairas_h.jpg

arpadia_alsolec_uj.jpg

 [WW]

 

Iskolánkban 56-os vetélkedők zajlottak [24.]

Az idei tanévben iskolánk nem ünnepséggel, hanem egy vetélkedő-sorozattal emlékezett meg fontos nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az iskola aulájában Harmat Árpád tanár úr minden felsőbb éves osztály számára egy játékos jellegű, képes vetélkedőt tartott, melyen a résztvevők csoportokra osztva versenyezhettek az egyes kérdések megfejtésében.

A feladatok többnyire egy-egy korabeli 1956-os fényképhez kapcsolódtak, a megfejtések pedig több válaszlehetőség közül a legjobbnak tartottak megjelölésével születhettek meg. Az izgalmakkal teli és szinte mindig nagyon szoros és közben mégis vidám illetve felszabadult versengés számtalan érdekességgel és új információval ajándékozta meg a tanulókat. A végzős osztályok, akik már tanultak 1956- eseményeiről újabb adalék-információkkal gazdagodhattak, a kisebbek pedig - a kilencedikes, tizedikes és tizenegyedikes tanulók - megérthették, hogy miért fontos nemzetünk történelmében 1956 október 23 és miért annyira lényeges tananyag majd későbbi tanulmányaik során.

A legkisebbek, vagyis az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos kisdiákok a könvytárban Bíróné Szabó Ági tanárnő érdekes foglalkozásian kaptak átfogó képet a 69 évvel ebj.zelőtt lezajlott eseményekről. Az ő számukra a játékosság és a téma iránti érdeklődés felkeltése illetve fenntartása volt inkább az elsődleges cél, mely tökéletesen megvalósult a tanárnő különleges feladatainak megoldásával. 

Iskolánk méltó módon, 1956 megidézésével, a forradalom és szabadságharc hőseinek bemutatásával emlékezett meg a 69 évvel ezelőtti eseményekről.

[bjg.hu - 1956-os megemlékezés kicsit másképp]

vetelkedo1_harmatarpad.jpg

vetelkedo2_harmatarpad.jpg

vetelkedo3_harmatarpad.jpg

Bajban a NATO [23.]

A 2022 februárja óta szakadatlanul tartó ukrajnai háború felszínre hozta nem csupán az orosz hadsereg korábban nagyon túlértékelt ütőerejének hamisságát, de a NATO sebezhetőségét is. Ez utóbbi két tényezőn alapul: az egyik a hadianyag-termelő kapacitás alacsony szintje (és alávetettsége az orosszal szemben) a másik pedig az európai NATO és az amerikai NATO közti széthúzás és aránytalanság ténye.

nato_es_orosz.jpg

A CSTO hét ország katonai szövetsége, melynek tagjai: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán és nagyon sok támogatója van (például Észak-Korea és Irán). 

Velük szemben áll a NATO melyet hosszú éveken át a legfőbb szuperhatalomnak tartottak, ám mára komoly bajba került több okból is. Trump nagyon elhibázott vámpolitikája összefogásra készteti a többi nagyhatalmat, így formálódik már India-Kína-Oroszország szorosabb összefogása (melynek része, hogy félreteszik korábbi ellentéteiket). És természetesen ennek a hármasnak aktív támogatója már most is Irán illetve Észak-Korea. Az említett összehangolódás éppen ma, augusztus 31-én a kínai Tiencsinben megkezdődő Sanghaji Együttműködési szervezet találkozóján önt konkrét formát.

Ugyancsak óriási probléma, hogy a NATO-n belül repedések jelentek meg: kiderült, hogy az európai államok és az USA között bármikor kialakulhat egy szakadás, amikor Amerika magára hagyhatja Európát. Ebben az esetben a NATO maradék része alulmaradna Oroszországgal szemben, leginkább a hadianyag-gyártó kapacitás és a nyomasztó orosz atomfölény miatt. Ennek a problémakörnek a része az is, hogy a soha meg nem lépett 5. cikkely alkalmazása kapcsán kételyek merültek fel, nevezetesen, hogy valóban összefogna e a 32 állam, ha valameliyket megtámadná Oroszország. Az "összefogás" ugyanis képlékeny fogalom, beleértendő többféle segítségnyújtás is. Ráadásul nem is kötelező érvényű az összes tagállamra nézve. Így viszont kérdés, hogy mire menne mondjuk Észtország vagy Litvánia azzal, ha egy esetleges orosz támadás esetén a 32 NATO tagállam többsége nem katonákat küldene hanem mondjuk kötszert vagy élelmiszert (és az NATO államok fele, akár maga az USA is kimaradnának a háborúból).

Rontja a NATO esélyeit az is, hogy Trump minden módon gyengíti a nyugati államok összefogását és mindenben Vlagyimir Putyin kéréseit teljesíti (érthetetlen okból). Egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz elnök számtalan állam vezetőjét tartja markában: egyeseket zsarolással, másokat félelem-keltéssel ismét másokat anyagi jutalmazásokkal manipulálva. A magyar vezetés esetében a félelem, Trumpnál viszont az anyagi ösztönzés lehet az, ami moszkovita politika mögött áll. 

arpadia_alsolec_uj.jpg

Van amit nem teszünk meg ... [22.]

Ajsa Luna (valóságban: Heyliger Ajsa) nevét egy egész ország tanulhatta meg 2025 augusztus 20-án, amikor a budapesti Műegyetem rakparton botrányos módon (ülve, cigarettázva, flegmán) és teljesen hamisan adta elő a magyar Himnuszt. A 24 éves énekesnő édesanyja révén magyar, édesapja ágán pedig karibi származású és legnagyobb zenei elismerését 2023 novemberében kapta, amikor az MTV EMA (MTV Europe Music Awards) egyik győztese lett a 13 kategória egyikében. 

ajsa_luna.jpg

Sokan reagáltak már a Heyliger kisasszony produkciójára és habitustól, illetve világlátástól függően az elnéző mentegetéstől a teljes felháborodásig terjedtek a reakciók. A fő kérdés az eset kapcsán az, hogy a művészet és a művészi szabadság (előadásmódban, tartalomban vagy bármi egyébben) kiterjedhet e bizonyos közösségi szimbólumok és nemzeti jelképek iránti tiszteletlenségre? A világhálón olvasható vélemények elsöprő többsége szerint a válasz: határozottan nem. A legnagyobb olvasottságú internetes portálok, híroldalak ugyanakkor megosztottak a kérdésben: akadnak elnéző vélemények is (profi újságíról által készített tartalmakban). 

Félretéve azonban a világnézeti megközelítéseket és maradva a kultúra egyetemes értékrendjénél fogalmazzunk egyértelműen: ahogyan törvényt tiltja bizonyos önkényuralmi jelképek nyilvános megjelenítését (vörös csillag, horogkereszt ... stb) hogy védje az ezek használatával áldozatul esett emberek emlékét, úgy a közösségi értékrend és a normalitás törvénye tiltja a pozitív jelképek (zászlók, címerek és himnuszok) meggyalázását mindenütt a világon. Igaz, hogy sajnos ez nincs törvénybe iktatva és a jog által szankcionálva, mégis emberi törvény még ha iratlan módon is. De ez az egész leírható egyszerűbben is: 

 ...van amit egyszerűen nem teszünk meg!

... már ha volt neveltetésünk, ha volt gyerekszobánk, ha jártunk iskolába, ha tanultunk történelmet és irodalmat, ha ismerjük a tisztelet fogalmát, ha jelent számunkra valamit a kultúra, ha van igazságérzet bennünk, ha képesek vagyunk az empátiára, ha olvastunk szépirodalmat, ha ismertünk egyetlen értékes embert is, ha tudjuk mi az a tapintat, ha van értékrendünk, ha szeretjük a hazánkat, ha ismerjük a körülöttünk lévő világot/országot .. és legfőképp: ha tudunk viselkedni! ...  Azt hiszem ez ennyi.

Harmat Árpád

arpadia_alsolec_uj.jpg 

Az utolsó hozzáértő amerikai elnök Barack Obama volt [21.]

Látva Donald Trump népszerűtlen és sikertelen elnökségét melyet csak a magyar kormánymédia próbál meg sikeresnek eladni, ám valójában a világgazdaságot ugyanúgy rombolja mint a nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet, elgondolkodhatunk azon, hogy ki volt az utolsó kompetens, hozzáértő elnök a Fehér Házban?

feher_haz.jpg

Nem könnyű a kérdés: Trumptól el kell tekintenünk. Saját népe ellen veti be a nemzeti gárdát, átgondolatlan vámpoltikájával elbizonytalanítja a pénzpiacokat (és a világgazdaságot) Putyint megerősíti pozíciójában és törekvéseiben, Amerika korábbi szövetségi rendszerét pedig szétzilálja. Jelenlegi népszerűsége az USA -ban elenyésző. Sajnos Bident sem nevezhetjük jó elnöknek, szellemi - mentális problémái és leépültsége okán.

usa_elnokok.jpg

Alighanem a keresett személy, az utolsó hozzáértő elnök Barack Obama volt, aki 2009 és 2017 között két cikluson keresztül vezette az Egyesült Államokat. Sokan próbálták már értékelni Obama elnökségét, mégpedig pénzügyi, belpolitikai, közjogi és például közgazdasági szempontok alapján, ám ha az Obama-kabinet saját értékelését vesszük alapul, akkor 5 olyan területet láthatunk, melyekre az első színes bőrű elnök "csapata" büszkén tekint. Ezek a következők:

"Obamacare" Az Obama adminisztráció új egészségbiztosítási törvényt kezdeményezett, mely gyakorlatilag az egész amerikai egészségügyi ellátórendszert átalakította. Lényege, hogy a betegbiztosításba bevontak körét 20 millió lakossal bővítették (mégpedig sikerrel). Az új jogszabály az alsóbb rétegeknek kedvez, hiszen olyan szegény sorsú és rossz szociális helyzetben élő polgárok számára teszi elérhető a betegbiztosítást, akik korábban erről nem is álmodhattak.

Klímapolitika Az eddigi amerikai elnökök sorában Barack Obama vette legkomolyabban a környezetszennyezés okozta problémákat és a globális klíma védelmét. Ezen a téren éles az ellentét Donald Trump -pal, aki egyáltalán nem kíván törődni a klímavédelemmel. (Gyermekeink és unokáink jövője érdekében reméljük, hogy ezt azért később még átgondolják Trumpék.)

Gazdasági stabilitás Az Obama-kabinet bizonyos makrogazdasági mutatókra hivatkozva azt állítja, hogy az Egyesült Államok gazdasága stabilabb lett Barack Obama 8 éves elnökségének végére. Obama előtt több negatív tendencia érvényesült, míg elnöki időszaka során ezek egy része megváltozott.

Homoszexuálisok, leszbikusok jogai A világ szinte minden pontján kényes kérdésnek tekintett ügyben Barack Obama rendszere védelmébe vette a homoszexuálisokat és leszbikusokat. Bevezetésre került - 20 másik ország után - az USA -ban is a melegházasság intézménye és a melegek védelme.

obama.jpg

Külpolitika Obama 2009-ben kapta meg a Nobel-békedíjat, teljesen megérdemelt módon. Barack Obama 4 külpolitikai kérdésben is sikeresnek tekinti elnöki ciklusát: egyrészt kivonta az amerikai csapatokat Irakból (ez a lépés sokak szerint hiba volt és hozzájárult az ISIS megerősödéséhez), másrészt tető alá hozta Iránnal a megállapodást a perzsa állam nukleáris fejlesztési programjának kérdésében, harmadrészt likvidálni tudták (2011-ben) a világ legkeresettebb terroristáját, Oszama bin Ladent és végül negyedrészt határozott politikával léptek fel Vlagyimir Putyin expanzív politikájával szemben (Krím, Ukrajna)

Persze a felsoroltakon kívül számtalan más területet is említeni lehetne Obama elnökségének sikerességével kapcsolatban, ám az amerikai demokraták többnyire ezekről szólnak, ha kérdezik őket. Sokakban ugyanakkor felmerül, hogy ezek valóban sikerek e és Trump mennyire teszi tönkre második ciklusában a korábbi eredményeket.

Sajnos egyelőre csak a gazdasági rombolás és a nemzetközi bizonytalanság növekedése érzékelhető jelenlegi ciklusa kapcsán. A merjük naggyá tenni Oroszországot törekvés mellett.arpadia_alsolec_uj.jpg

süti beállítások módosítása